Rövid elemzés: Mózes III. könyve 26:1.
"Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek."
Isten nem véletlenül nem mutatta meg magát senkinek sem itt a földön. Nem szerette volna, ha bármilyen formában megjelenítik, ábrázolják. Ezt az akaratát mondja ki ebben az idézetben is. A földi dolgok, tárgyak, képek, szobrok, olvasók csak akadályozzák, elterelik az imádkozót. Ahogy az imádkozásnál már szó volt róla, csendben, a belső templomodba elvonulva kell az Úrhoz szólni, csak rá figyelve, teljes szívünkkel, egész lelkünkkel felé fordulva.
A biblia sok helyen említi, hogy Mennyei Atyánk nem lakik kőből készült házakban, sem faragott, sem festett dolgokban, hanem az emberek szívében és minden életben van jelen. "Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak." (Mózes 2:20)
Istenhez ezért nem lehet rózsafüzéreken, festményeken, szobrokon vagy halottakon, múmiákon, testrészeken, szentnek tartott tárgyakon keresztül imádkozni, mert az bűn, bálványimádásnak számít. "Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak." (Ésaiás 42:8) Ezért, ha van ilyen tárgy az életedben, amihez imádkozol és kötődsz, iktasd ki Isten és magad közül, dobd ki, add el, ajándékozd másnak, vagy tedd csak dísztárggyá.
Ha ezt sikerül meglépned megtapasztalhatod az Atya közvetlen jelenlétét a szívedben, energiáját a testedben-lelkedben, símogató és sosem múló szeretetét az imáid során is, és a Te közlendőd, köszöneted, imádatod és dícsőítésed is azonnal célba ér.
A Jó Isten kegyelmét és áldását kérem Rátok!
Szerző: Léber Ágnes
Megjegyzések
Megjegyzés küldése