Zsoltárok könyve 142. rész




Zsoltárok könyve 142. rész

  1. Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor.
  
  2. Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.
  
  3. Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,
  
  4. Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém.
  
  5. Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.
  
  6. Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén;
  
  7. Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál!
  
  8. Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A sátán kiűzése

Példabeszédek 29. rész

Gyógyítást kérő ima